Ne haragudjatok!!!

A harag a legpusztítóbb érzés. Beléd költözik és mint egy csúnya, és kitartó bogár rágcsál belülről. Tudom, mert engem kis híján felemésztett. Elmesélem, s csapkodni fogjátok a tenyereteket, annyira ismerős lesz. Legyen ez egy novella, bár lehetne az élet, maga a valóság. S most, hogy lehetőségem van rá, jól kiírom magamból. És ezzel lezárom. Mert az úton, a harag ösvényén megtanultam, hogy ebbe én pusztulok bele. Az én méltóságomat, tartásomat és önbizalmamat veszi el, mint egy tolvaj.

Munkahely. Ahova azért mész, hogy pénzt keress és tedd a dolgod. Legalábbis addig, amíg a szaúdi hercegi család egy tagja nem jön érted, s onnantól  kezdve eltart. Ha mázlid van, olyan munkát találsz, amiben még örörmödet is leled. Bármit is csinálsz, legtöbbször csapattag vagy.  Emberekkel vagy körülvéve, a nap nagy részét velük töltöd. Munkatársak. Beilleszkedsz egy hierarchiába és tolod.

Én egy irodában dolgoztam. Sok-sok éven át. Mázlista voltam, mert jó, izgalmas feladataim voltak. S azt hittem, ez így lesz, amíg nyugdíjba bandukolok. Jó volt reggelente behuppanni az asztalomhoz, kicsit csicsergni, kávézgatni a többiekkel. Persze nem volt ez mindig habos rózsaszínű felhőcske, néha én is éreztem, hogy elegem van.

Pár évvel ezelőtt jött egy új kollégnő. A munkakörünk még csak nem is érintette egymást. De tudjátok az a fajta, aki mindenbe beleártja magát. Ismerős? Még semmit nem tett le az asztalra, de már kioktat. Nem is, kinyilatkoztat. S persze a főnököt imádja. Ott dong örökké körülötte, mint egy megvadult méhecske a mézes csupor körül. Mindent megtesz, hogy ráfigyeljen mindenki, csak dolgozni nem szeret. Egy idő után nem is kell, mert ő lesz mindennek a tudója, a főnök jobb és bal keze, sőt a füle is.

Nem zavart a dolog, mert én népi naíva azt hittem, hogy 16 év munkája mégis csak ér valamit. Igen ez eleinte így is volt. Élelmes és taktikából jeles kolléganő látta, hogy egy darabig kapaszkodhat felfelé, de limitált a dolog, mert útban vagyok. Ott állok azon a bizonyos ranglétrán, kicsit följebb.  Tudásom, a tapasztalatom és talán a munkabírásom miatt. Két lehetőség volt. Vagy megáll és nem kapaszkodik tovább, vagy engem lök le. Szerintem kitaláltátok. Nem is lökött, taszított, rúgott, taposott.  Addig ügyeskedett, amíg elkezdett fogyni körülöttem a levegő. Bennem nőtt a kétségbeesés, benne érlelődött a diadal. Azon a reggelen, amikor beadtam a felmondásom, elvetettem a harag csíráját is.

Minden nap eszembe jutott. Pedig lett új munkám. És mégis. Talán mert sokszor hallottam felőle, az újabb áldozatairól, a módszereiről.

A haragnak sokféle megnyilvánulása van. Én már tudom. Biztosan írt már erről hat pszichológus nyolc könyvet. Dühöngsz. Állandóan rosszakat gondolsz arról, akire haragszol. Vádolod magad. Miért nem voltam bátrabb, határozottabb, ügyesebb, stb. Miért nem „vágtam nyakon”, amikor még lehetett volna? S egy idő után azt veszed észre, hogy ez az érzés teljesen beteríti az életedet. Rádül, s elveszíted a tiszta gondolkodásodat. Minden, ami a haragoddal kapcsolatos, csak rossz lehet. Várod a pletykákat, s örülsz, ha rosszat hallasz. Nem normális, ahogy lüktet benned ez az érzés.

Minél több idő telik el, annál jobban befészkeli magát a feketeség.

Sokáig én is azt hittem, hogy az elégtétel hiányzik. Hogy senki nem mondta, hogy bocs. Rengeteg időt töltöttem azzal, hogy követeltem vissza a régi életemet. Álmodoztam, mint egy kamaszlány a visszarendeződésről. Haladtam ezen posványos úton, míg lassan tisztulni kezdett a kép. A rossz közérzetet, az ingerültséget, a mélységes önsajnálatot ott benn, harag pajtás generálja. Örül nagyon, mert látja milyen jó munkát végez. A pusztítás nagymestere.

Persze a felismerés nem megy egyszerűen. Kell, ami visszabillentsen. Mert csak te tudsz egyedül kimászni ebből. Ki kell űzni a lelkedből azt a szörnyeteget. Nagy meló, de megéri.

Azzal legyél tisztában, hogy Te (te,te,te) mennyit érsz. Ha ez sikerül, építs tűzfalat jó érzésből és akkor a kívülről jövő rossz nem tud beléd férkőzni. Legfeljebb csak pillanatokra. Minden rajtad múlik. Mit engedsz átfolyni a lelkeden, milyen mérget pumpálsz a testedbe. Mert a harag tényleg az egyik legpusztítóbb méreg.

Ne haragudjatok!!!